A szárításról álltalánosságban

A szárítási folyamat rövid összefoglalása

A szárítási folyamat toronyszárítókban három, jól elkülöníthető szakaszra bontható. 
(1. ábra) A I. szakaszban az anyag kevés (kb.1%) vízvesztés mellett főleg felmelegszik. Ez egy kb. fél órás intervallum. A II. szakaszban intenzív és viszonylag egyenletes száradás történik, jelentős időegységre eső víztartalomvesztés mellett, azonos maghőmérsékleten. A következő szakasz, amely a mag betárolását másfél órával követi, a szárítás vízelvonás szempontjából lassuló és egyben kritikus része. Láthatóan egy egyre laposodó görbe szerint fogy a víztartalom, miközben a maghőmérséklet nő. A túlszárítás nyilván ezen a szakaszon következik be, ami a 14 %-os érték utáni aszimptótikus rész, ahol az 1%-nyi elvonás mind nagyobb időt igényel és a maghőmérséklet is exponenciálisan emelkedik.

A túlszárítás hatásai

Az előző pontban leírtakat értékelve belátható, hogy a tárolás miatti, elsősorban biztonsági túlszárítás következményei az alábbiak:

  • a torony névleges teljesítménye csökken, ami kapacitáscsökkenést jelent
  • az adott szakaszban egyre nő az 1% víztartalom elvonás energiaköltsége
  • a mag károsan túlmelegedhet, ami beltartalmi veszteséget, repedezetséget és jelentős törtszemképződést okoz
  • a túlszárított termény súlyveszteséget jelent

 

A túlszárítás gazdasági hatásai

A leírtak alapján konkrétan becsülhető a toronyszárítók üzemeltetésekor túlszárítás következtében keletkező többletköltség.

  • a névleges teljesítmény csökkenés 2% túlszárításnál kb. 11-14%-os kapacitás csökkenést okoz, ami 2 - 3 órányi többletszárítási időt jelent ugyanakkora teljesítményhez képest 24 óra alatt
  • az energia-felhasználás 2% túlszárításnál 12%-kal növekszik
  • a túlmelegedés okozta beltartalmi károsodás (minőségromlás) az eladási ár csökkenésében jelentkezik, nehezen becsülhető, csak konkrétan számolható

Összefoglalva

A túlszárítás hatásainak jól becsülhető következményeiből levonható, hogy:

  • a kapacitás csökkenés miatti becsült költségnövekedés a teljes szárítási időszakra vetítve mintegy 11-14%-os
  • csak az energiaköltségre vonatkoztatott többletköltség mintegy 12%-os

A fentiek miatt olyan szabályozó berendezésre van szükség , amely alkalmas arra, hogy a kezelői szubjektív hibákat és a bemenő nedvességben jelentkező ugrásszerű változásokat a lehető legnagyobb mértékben kiszűrje, így a legkisebb veszteséggel üzemeltesse a szárítót.

A szabályozó működésénél mindenkor szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy:

  • a szárítók gépészeti megoldásai csak korlátozott mértékben teszik lehetővé a szabályozást
  • a szabályozás a szokatlanul nagy időállandók miatt speciális jellegű
  • a mérési pontok kontroll-mérései az egyszerre mozgó nagy tömegek miatt pontatlanabbak, mint az ellenőrizni kívánt mérés
  • a szabályozó beállítása minden esetben az adott helyhez kötött, tehát a helyszíni kalibrálás nem kerülhető el és szintén specifikus

     


MEGOLDÁS: DNSZ–MP04 nedvességszabályzó

Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk